Parajdi Sóhát és Só-szoros – természetvédelmi terület
Fontos információ:
A 2025-ös bányakatasztrófa miatt ez a program jelenleg nem elérhető.
A Sóhát – Erdély egyik geológiai csodája
A parajdi Sóhát Erdély egyik leglátványosabb természeti ritkasága. A mintegy 60 hektáron elterülő természetvédelmi terület Parajdtól délnyugatra, a 576 méter magas Sós-hegyen található.
A Sós-hegy tömbje a Korond-patak munkájának és az emberi tevékenységnek köszönhetően vált különálló masszívummá. A területen megtalálhatók:
sódolinák (víznyelők)
a Korond-patak áttöréses szurdoka
eső által formált kősósziklák
Ezek alkotják a térség különleges geológiai értékeit.
A Só-szoros
A Só-szoros a Korond-patak szurdokvölgye, amely a Sóhát délnyugati részén helyezkedik el. A patak itt átvágta a sóhegyet, és a felszínre került sósziklák hófehér, csipkézett formákat hoztak létre.
A területen egykor felszíni sókitermelés zajlott, ennek nyomai ma is láthatók, például az egykori Erzsébet-tárna vonala, valamint különleges sóformációk és kisebb üregek.
A Só-hegy méretei lenyűgözőek:
gyökere közel 3 km mélyre nyúlik
átmérője eléri az 1,2–1,4 km-t
alakja egy hatalmas, szabálytalan „gombaformára” emlékeztet
Miért különleges?
A Sóhát felszínén:
dolinák és víznyelők teszik változatossá a tájat
míg a Só-szorosban éles, szinte lándzsahegyszerű sókarr formák jelennek meg
A sós források mentén gyakoriak a sókiválások („sóvirágzások”), amelyek azonban nem tartósak:
egy nagyobb eső után eltűnnek, majd újra kialakulnak – a táj folyamatosan változik.
A szikes talajon csak sótűrő növények élnek, például:
sziksófű (Salicornia europaea)
Tanösvény – érdekességek
Régi bányatelep és József-akna
Az első mélyművelésű aknát 1762-ben nyitották, József császár tiszteletére.
A sót egykor bivalybőrrel bélelt szerkezetekkel emelték ki, amelyeket lovak hajtottak.
A környék egykor külön kis településként működött, több mint 20 épülettel.
Sós források és sókérgek
A beszivárgó esővíz sóval telítődik, majd a felszínen:
párolgás hatására kristályosodik
különféle kérges, borsószerű képződményeket hoz létre
Több napos napsütés után a táj szinte sósivataggá változik, amit az első eső újra felold.
Sóformák: karrok, „karfiolok”, drapériák
A csapadék hatására különböző formák alakulnak ki:
karrfelszínek – éles, barázdált struktúrák
karfiolszerű képződmények – védettebb felületeken
drapériák – függőleges felületeken
Fontos: ezek a képződmények sérülékenyek – kérjük, ne rongálja őket!
Dolina – a víznyelő
A Só-szoros egyik leglátványosabb formája a tölcsér alakú dolina, amely:
összegyűjti a csapadékvizet
a víz eltűnik a mélyben
majd sós forrásként jelenik meg máshol
A „természetes időjárás-előrejelző”
A fehér sósziklák:
eső előtt elsötétednek (nedvességet vesznek fel)
jó időben újra kifehérednek
Sógerinc és természetvédelem
A sógerincek folyamatosan pusztulnak az erózió miatt.
Sajnos helyenként illegális sókitermelés nyomai is láthatók.
Kérjük, segítsen megóvni ezt a különleges természeti értéket!
Sós-agyagos iszapfürdő
A területen ritka, ásványi eredetű gyógyiszap található.
Hagyományos használata:
mezítláb séta
vékony iszapréteg felvitele
napon szárítás
visszadörzsölés
lemosás
Miért marad édesvizű a patak?
A Korond-patak különlegessége, hogy:
agyagréteg választja el a sótól
így nem oldja fel a sót folyamatosan
Nagy esőzések után ideiglenesen sósabbá válik, majd visszaáll eredeti állapotára.
Javasolt útvonal
Székelyudvarhely – Farkaslaka – Korond – Parajd
kb. 45 km
Tipp
Mivel útba esik, a program kiválóan kombinálható:
Farkaslaka (Tamási Áron emlékmű) - Korond (Fazekasvásár) - Parajd (Sóbánya)
Szováta és a Medve-tó
A Jézus Szíve Kilátó
Jó szórakozást, tartalmas időtöltést kívánunk!
