Csíksomlyó (zarándokhely) - Gyimesek (az 1000 éves határ)

Csíksomlyó (zarándokhely) – Gyimesek (az ezeréves határ)

Csíksomlyó
(románul: Șumuleu Ciuc)

Csíksomlyó 1959 óta Csíkszereda része. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden év pünkösdjén itt rendezik meg a híres csíksomlyói búcsút.

A csíksomlyói búcsú 1567-re vezethető vissza: a székelyek katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklataként indult, majd 1990-től kezdve az összmagyarság egyik legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívek minden év pünkösdjén több százezres tömegben zarándokolnak el a kegytemplomhoz, majd a szabadtéri szentmisére a Kissomlyó- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe.

A római katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek: az a bűnbánó hívő, aki a gyónás kegyelmi állapotában felkeresi a kegyhelyet és részt vesz a szentmisén, a bűnbocsánat után visszamaradó büntetések teljes elengedésében is részesül.

A ferences rend által alapított Mária-kegyhely templomában található a híres kegyszobor: a sugárkoszorúval övezett Szűz Mária, aki a földgömbön és holdsarlón áll, fejét tizenkét csillagból álló glória övezi. Jobb kezében királynői jogart, bal karján a gyermek Jézust tartja, mindkettőjük fejét korona díszíti. A 227 cm magas, aranyozott, festett hársfaszobor feltehetően egy szárnyasoltár központi alakja volt, és a 16. század elejéről származik.

Az 1990-es évekre a kegytemplom és környezete már nem tudta befogadni a búcsúra érkező több százezer embert. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében, és azóta oda irányítják a keresztaljákat, vagyis a templomi zászlók és településnevek alatt vonuló zarándokcsoportokat, valamint a világ különböző részeiből érkező híveket.

A több évszázados Csíksomlyóhoz nemcsak a kegytemplom és a kolostor tartozik, hanem négy kápolna is, amelyeket a búcsúsok pünkösd ünnepén felkeresnek.
 
A Szent János-kápolna
A kis kápolna hossza 4,44 méter, szélessége 3,27 méter. Az évszázadok során többször felújították, új oltárt és szószéket kapott, a megkopott Nepomuki Szent János-szobor helyére pedig Szent Erzsébet képe került. A búcsúsok fogadóhelyeként ma is fontos szerepet tölt be.
 
A Salvator-kápolna
A Kis-Somlyó hegyén található kápolnák közül a legrégebbi és építészetileg is a legértékesebb a hegytetőn álló Salvator-kápolna. A néphagyomány szerint Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére emelték. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolnát 1678-ban bővítették.
 
A Szenvedő Jézus-kápolna
A Salvator-kápolnától néhány lépésre keletre található a Szenvedő Jézus-kápolna, amely valójában egy kis fülke. Itt őrzik az oszlophoz kötözött, térdre kényszerített Jézus szobrát.

Pünkösd szombatjának és vasárnapjának hajnalán ennél a kápolnánál gyülekeznek a napimádó moldvai csángók, várva a napfelkeltét. Ez a Kárpát-medencében, sőt talán egész Európában is egyedülálló jelenség, amely arra utalhat, hogy a hegy már a kereszténység előtti időkben is kultikus hely volt.
 
A Szent Antal-kápolna
Az 1661-es török-tatár dúlás idején Márk Jakab testvér a Kis-Somlyó-hegy déli oldalába rejtőzött, és onnan nézte végig a templom és a kolostor felégetését. A tatárok ekkor négy ferencest meggyilkoltak, négy másikat pedig fogságba hurcoltak.

Márk Jakab nehéz helyzetében Szent Antalhoz fohászkodott, és megfogadta, hogy ha megmenekül, azon a helyen kápolnát épít. Megszabadult a biztos haláltól és a fogságtól is, fogadalmát pedig megtartotta: 1673-ban saját kezével építette fel a Szent Antal-kápolna ősét.
 
Zarándokkert
A mai Barátok fürdőjéhez kanyargós ösvény vezet. A Mária-forrás közelében található a tulipán alakú, fedett új fürdő, amely egy bővizű forrásra épült, ott, ahol egykor a régi Barátok fürdője állt. A hatszögletű medence a tulipán formájú építmény közepén kapott helyet.

A kertben egy kisebb lábáztató medence is található, ennek közelében áll a fűzfából formázott Köpenyes Madonna, azaz a Fűz Mária. Az út mentén egy fenyő alakú életfa látható, a mögötte álló székelykapu jobb oldali bejáratán át pedig a Rózsafüzér-ösvényre juthatunk, ahol az Úr imádsága és az Angyali üdvözlet olvasható.

Ugyanitt található a Nap- és Holdóra is, amelyek biblikus jelentéssel bírnak. A tizenkét apostol neve székely rovásírással van bevésve, a középponthoz legközelebb János apostol neve olvasható. A kert utolsó különlegessége a kifelé hajló, papi süveget formázó fűzfakorona.

 
Gyimesbükk
(románul: Ghimeș-Făget)

Gyimesbükk községközpont a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése.

A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Az itt található egykori vámházat és a mellette álló, 17. századi Rákóczi-vár romjait minden évben turisták ezrei keresik fel.

A települést 1600-ban említik először Gijmes néven. 1910-ben 6298 lakosa volt, ebből 4373 magyar, 1725 román és 109 német. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1950-ben Bákó régióhoz csatolták, ma Bákó megye része. A 2011-es román népszámlálás szerint a községnek 5094 lakosa volt, ebből 3024 magyar és 1989 román.

 A 30-as számú vasúti őrház
Gyimesbükkön, a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre az egykori román–magyar határtól áll a hajdani Magyar Állami Vasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza.

Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közötti szerződés alapján, a Csíkszereda–Gyimesbükk–Palánka–Kománfalva vasútvonal részeként. 1920 után a román CFR, 1940 és 1944 között pedig ismét a MÁV, valamint a Magyar Honvédség használta. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert is kialakítottak.

1944 után újra a CFR kezelésébe került, majd az 1960-as években megszüntetett őrházi szolgálatok miatt elhagyatottá vált. Az épület később Deáky András, a helyi iskola nyugalmazott igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta.

2007-ben a Budakeszi Kulturális Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére nemzetközi összefogással helyreállították, és ünnepélyes keretek között adták át több ezer ember jelenlétében. Az alkalomra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amelyet a 017-es Nohab vontatott Gyimesbükkig. A felújított őrházban ma vasúttörténeti kiállítás látható.

A gyimesbükki vasútállomás
A település központjában áll a hatalmas vasútállomás épülete, amelyet Pfaff Ferenc tervezett. Méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Az épület 102 méter hosszú és 13 méter széles.

Falán román, magyar és angol nyelvű emléktábla őrzi az építész emlékét.

Ajánlott útvonal
Székelyudvarhely – Homoródfürdő – Csíkszereda – Csíksomlyó – Csíkszereda – Szépvíz – Gyimesfelsőlok – Gyimesbükk
Kb. 100 km

Tartalmas üdülést kívánunk!